Hőségriadó! Hogyan gondoskodjunk kisállatainkról nagy melegben?

• A legfontosabb a tiszta, friss ivóvíz, ez minden esetben korlátlanul álljon rendelkezésre! Legyen hűvös, de ne jéghideg! Cseréljük lehetőség szerint naponta többször! Ha több állatunk van, mindenképpen több helyre kell kitenni a lakásban és a kertben is itatótálakat, de megtehetjük ezt akkor is, ha csak egy állatunk van, hálás lesz érte! A kertben ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne a tűző napon legyen az itatótál. Arra is figyeljünk, hogy az állat ne tudja felborítani az itatót! A kisállat felszerelési szakboltokban számos megoldást tudnak ajánlani erre a problémára, de kertben sokan nagy vödrökben teszik ki az ivóvizet, és a vödör aljára nagyobb köveket tesznek, így a nagy testű kutyák (vagy erősebb szélvihar) sem tudják felborítani. Ha hosszabb sétára, vagy autóútra indulunk, mindenképpen vigyünk kisállatainknak is ivóvizet. A szakboltokban, és internetes szakáruházakban sokféle ötletes hordozható kisállat itatót vásárolhatunk. Az ivóvizet azért kell folyamatosan biztosítanunk kisállataink számára, mert nagy hőségben főleg a kisebb testű állatok akár néhány óra vízhiány alatt is kiszáradhatnak, hiszen az erős lihegés nagy folyadékveszteséggel jár!
• Hosszabb, tömöttebb bundájú kisállatainkat (macskákat is!)  mindenképpen érdemes nyáron rendszeresen nyírni! Megoldhatjuk otthon magunk is, vásárolhatunk hozzá nyírógépet is, de egyszerűbb kutyakozmetikusra bízni ezt a feladatot. Ne feledjük, hogy a rendszeres nyári szőrnyírás a toklászoktól is védelmet nyújt a hosszabb szőrű kutyáknak.
• Amennyiben kutyánkat a kertben tartjuk, esetleg a kert elkülönített részében, mindenképpen gondoskodjunk arról, hogy minden napszakban találhasson árnyékos, hűvös helyet magának! 
• Séta, futás, játék: a legmelegebb déli órákban (11-15 óra között) ezek a tevékenységek nem javasoltak, legfeljebb árnyékos helyen egy rövid sétára vihetjük le a kutyákat. Nagyobb sétára, játékra, futkározásra használjuk ki inkább a kora reggeli és késő esti hűvösebb órákat!
• Bezárt autóban felügyelet nélkül nagy melegben még rövid időre se hagyjunk semmilyen kisállatot!

Hőguta, vagy hőtorlódás
Amennyiben a fent említett szabályokat betartjuk, remélhetőleg el tudjuk kerülni ezt a súlyos, akár életveszélyes állapotot!
De mi is az a hőtorlódás (hőguta)!
A kutyák a leginkább lihegéssel képesek magukat hűteni. Ilyenkor a levegő a felső légutakban mozog, és közben párolgás útján hőt von el a szervezetből. A test belső hőmérsékletét bonyolult szabályozási mechanizmusok tartják viszonylag szűk határok között normális esetben. Hőtorlódás akkor alakulhat ki, amikor a külső hőmérséklet nagyon magas, és valami miatt a szervezet hőleadása nem elég hatékony, emellett a hőtermelés is fokozott, így a test belső hőmérséklete veszélyesen megemelkedik. Ez egy hirtelen kialakuló súlyos, életveszélyes állapot, amelyből sajnos nem minden esetben létezik kiút! Ha túl későn kezdjük el a kezelést, akkor visszafordíthatatlan sokkos állapot és agykárosodás is kialakulhat!
A hőtorlódásra hajlamosító tényezők:
-nagyon fiatal és nagyon idős állatok (még, vagy már nem hatékony hőszabályozás)
-túlsúlyos/elhízott állatok (túl vastag zsírréteg a bőr alatt, hőleadást gátolja)
-nagy melegben fokozott izommunka végzése, tartósan (az izmok mozgás közben sok hőt termelnek), pl. futás labda, vagy bicikli után, epilepsziás jellegű görcsroham, stb
-ún. brachycephal (rövid orrú) fajták (a lihegéssel történő hőleadás a szűk légutakon keresztül nem elég hatékony): pl. bulldog, boxer, bordeaux-i dog, mopsz, pekingi palotakutya, boston terrier, stb.
-hosszú, tömött bundájú, nyíratlan állatok (a hőleadás gátolt)
A hőguta általában valamelyik (vagy egyszerre több!) hajlamosító tényező hatására alakul ki. A tünetek legtöbbször hirtelen kezdődnek, bár mindenképpen vannak előjelek, amelyeket sajnos sok esetben a gazdik nem vesznek észre. A kutyák, és nagy melegben a macskák is lihegnek, a hőguta kialakulása előtt a lihegés rendkívül gyorssá, intenzívvé válik, az állat igyekszik kerülni a mozgást, gyakran lefekszik, esetleg szédeleg, dülöngél. Ezután tudatzavar, esetleg eszméletvesztés is kialakulhat, az állat összeesik, elájul, szólításra nem, vagy alig reagál, sokszor görcsroham, a légzés-, illetve szívműködés leállása is tapasztalható. Az azonnal megkezdett hűtés (amíg be nem érünk az állatorvoshoz, vagy ki nem ér a kijáró állatorvos) életmentő lehet! Vigyük az állatot hűvös helyre, ha ép a tudata akkor próbáljuk itatni (ha nem, akkor a félrenyelés veszélye miatt inkább NE), kezdjük el pl. ventillátorral, vagy hideg csapvízzel óvatosan hűteni. 

Ne feledjük, az állatoknak megvan a "magukhoz való eszük"! Ha biztosítjuk számukra a megfelelő feltételeket, akkor egészséges állat „magától” nem kap hőgutát! Ha szomjas, inni fog, ha melege van, abbahagyja a mozgást, a játékot és hűvös helyre húzódik!

Egészséges állat legtöbbször emberi gondatlanság miatt kap hőgutát.

Érdemes tudni, hogy a nyulak híresen rosszul viselik a nagy hőséget. Biztosítsunk számukra mindig hűvös helyet, és korlátlan hozzáférést friss ivóvízhez.